Régen írtam már, mert nem volt nagyon miről beszámolni, vagy ami történt, azt megosztottam a Facebook-oldalamon egy-egy rövid bejegyzés vagy kép formájában. De most már itt az ideje egy összefoglalónak, ha másért nem, hogy majd egyszer vissza tudjam nézni, milyen volt ez az időszak számomra.

Lekopogom, a sérülésem rendbe jött. Örök hálával tartozom Vandának és Krisznek, akik kezelésbe vettek és segítettek, hogy az a húzódó, feszülő, letapadt izom a belső combomban végre helyrejöjjön. Szerencsés vagyok, hogy ilyen szakemberek vannak a közelemben - és ez nem nyalás, mert tényleg így van, mindketten szuperek! - és bármikor számíthatok rájuk, azonnal segítenek rajtam. Szóval a lábam végre rendben, lehet építkezni.

Ennek megfelelően elkezdtem újra "rendesen" futni, azaz próbálkozom a heti 5 edzést megcsinálni, egyelőre több-kevesebb sikerrel. A hétköznapi edzések rendben is vannak, de a hétvégire nagyon nehezen tudom rávenni magam, arra még fejben erősíteni kell, hogy újra elinduljak vasárnap reggel és lefussam a hosszúmat. Marhára elszoktam tőle a sérülés időszaka alatt - és azért több mint két hónap alatt ez érthető is.

Azért vannak gondjaim. Nehezen megy a futás, a pulzusom az egekben, az izmaim gyengék, a tempóm siralmas, sokszor bele is kell sétálnom. Gyakran eszembe jut, milyen jól ment március elején, ez pedig kicsit elkeserít. De tudom, a kesergésnek nincs értelme, attól nem leszek erősebb vagy gyorsabb, úgyhogy inkább megyek és csinálom, néha összeszorított fogakkal, néha meg könnyebben, mosolyogva. Inkább próbálok arra gondolni, hogy annak idején honnan indultam, és mit értem el saját erőmből, a kitartásommal és az akaraterőmmel.

Nagy célverseny idénre nincs, bár ha csak rajtam múlt volna, simán beleugrottam volna eszement módon akár egy 24 órásba is, de Gabi leállított, és igaza is van. Most építkezhetek, újra majdnem a nulláról, mert ugyan szerencsére nem veszett el minden, de azért van mit visszahozni. Az erőnlétem és az állóképességem jelentősen csökkent, a sosem volt gyorsaságom szintén, ezeket kell most újra összeszednem, és míg ezek nincsenek meg, nem nagyon van értelme célt kitűzni, versenyt tervezgetni. Úgyhogy ez az idei év ilyen, egy versenyen voltam, ott is kiszálltam, a sárvári 24 órás elment, az Ultrabalaton elment, a Spartathlon is elment. Szomorkodhatnék rajta, de már nincs értelme. Célverseny nincs, de cél van: újra visszakerülni arra a szintre, ahol a sérülés előtt voltam. Elég messze vagyok még tőle, de nem sietek, ez az év erről fog szólni, jövőre meg úgy odacsapok, hogy csak na! (Remélem mindenki hallja sátáni kacajomat, bruhaha!!!)

Apropó, sérülés. A sérülés mindig azt jelenti, hogy az ember valamit nem jól csinál. Aki jól csinálja a dolgát, az nem sérül le. A sérülés nem megszokott dolog, még akkor sem, ha sok futóval előfordul. Azért fordul velük elő, mert valami nem stimmel, valamit túltoltak, valamit nem jól csinálnak. A sérülés számomra is egy jel volt, hogy valamit nem jól csináltam. Szerencsére ez nem a futás volt, hanem az erősítés. Amíg csak futottam, nem volt semmi gond, legfeljebb egy-egy apróság, de azt ugyanolyan apró változtatással és egy kis szakemberi segítséggel már orvosolni lehetett. Az erősítést viszont túlzásba vittem, túlságosan rákaptam, mert láttam az értelmét - csak mire ki tudtam volna belőle venni valamit, addigra sikerült megsérülnöm. Szóval ezt át kellett értékelnem. Jobban oda kell figyelnem magamra, mértéket kell tartanom, hogy meglegyen az egyensúly. A fő hangsúly a futáson van, emellé kell odatennem azt az erősítés és nyújtás kombót, ami még pont hatékony és szükséges a futásban való fejlődésem szempontjából. Nagyon figyelek magamra, nagyon figyelek a testem jelzéseire, és sokkal jobban figyelek a regenerálódásra. 

UPDATE: Gabi kérte, hogy idézzem be, mint mondott: "ha még egyszer meglátom a kettlebellt a kezedben... biiiip, biiiip, biiiip (és itt ki kell sípolni)"
(Zárójel, mielőtt valaki megijed: a kettlebell nem rossz, lehet vele edzeni, csak csináljátok okosan, és ne 1000 darab guggolást csináljatok vele, mint én.) 

És akkor pár szó arról, mik is voltak a lényeges történések mostanában.

- Régóta áhítoztam egy kompressziós nadrág után. Hát most megszereztem a Compressport gatyát, és rögtön teszteltem is, 25 kilométeren, nagyon tetszett, majd két nappal később is éreztem a hatását, amikor a fáradt izmaimra felvettem és úgy futottam.  

Under compression #newshort #compressport #running #runlikeagirl #bestrong #behard #runningsucks #fuckyeah #ultrarunning

Hanka /Haanchee (@haanchee) által közzétett fénykép, 2016. Jún 17., 22:42 PDT

- Ismét részt vettem a Kvázibárki Gerilla Maraton és Félmaratonon,  ott futottam le azt a 25 kilométert, amit az előtte lévő három hétben nem sikerült abszolválni. Kapóra jött, hogy a maraton első fele a közelből rajtol és oda is ér vissza, úgyhogy csatlakoztam. Igazából rácsatlakoztam Eszterre, akivel együtt futottuk le a távot, beszélgetve, jó hangulatban - mondhatnám, hogy egymást húzva, de inkább Eszter húzott engem és nem én őt. De legalább nagy nehezen meglett a 25.

Hát nagyjából most ennyi a helyzet, igyekszem magam szépen apránként összekaparni, aztán meglátjuk.

A sok edzés mellett van még egy dolog, ami nagyon fontos ahhoz, hogy jó teljesítményt nyújthassunk a futásban: a pihenés, regenerálódás. A futás eléggé meg tudja terhelni a szervezetet, a testnek pedig jár egy kis feltöltődés. Erre egy csomó jó megoldás van, bár nem vagyok profi, de azért szerintem hasznos lehet, ha leírom, én milyen módszereket alkalmazok arra, hogy a lehető legjobb erőben tudjam újra és újra megkezdeni az edzéseket.

Alvás

Azt hiszem, ez a legfontosabb. A futónak aludnia kell, minél többet, annál jobb. Fáradtan, kialvatlanul, vagy a normális mennyiséghez képest kevés alvással a futópályán is nehezebb teljesíteni. Persze, egy ideig kevés alvással is el lehet futkosni, de például egy maraton, vagy egy ultra előtt rendkívül nagy jelentősége van annak, mennyit is aludtam a verseny előtti napokban, hetekben. Emlékszem, amikor a szülés utáni első 12 órámat futottam (egy 13 hónapos baba anyjaként, 13 hónapja kialvatlanul), sokkal hamarabb rám tört a fizikai fáradtság, mint amire előzetesen számítottam. Akkor értettem meg, hogy igen, többet kellene aludni ahhoz, hogy jobban menjen a futás. Ha tehetem, akkor hétvégén a hosszú edzés után lefekszem aludni - szerencsére a gyerkőc még alszik ebéd után, így mikor ő alszik, én is le tudok pihenni. És a nagy versenyek előtt is próbálok a lehető legtöbbet aludni, hogy minél kevésbé legyek fáradt - vagy összejön, vagy nem.

Nyújtás

Minden futás után igyekszem egy kis időt szakítani a nyújtásra, ha többet nem, akkor 5 percet, hogy a futás során megrövidült izmaimat megnyújthassam. (És persze már a nyújtásról is írtam, itt.) A nyújtást rendkívül hasznosnak gondolom, még akkor is, ha miközben csinálom, nem mindig kellemes. De így a testem talán kicsit hamarabb összekapja magát, és az izomláznak, izomgörcsöknek is kisebb az esélye. Elsősorban a lábamra, a csípőmre és a farizmaimra szoktam koncentrálni a nyújtáskor - utóbbiakra főként az Ultrabalaton előtti csípő-elmozdulás miatt.

SMR henger

Remek önkínzó eszköz az SMR henger (korábban már itt írtam róla), nagyon hasznos, és nagyon könnyű használni. A kis puklijai segítségével nagyon jól fel tudja lazítani a bekötött izmokat, kimasszírozza a csomókat, ellazít - mondjuk, amikor csinálom, eléggé tud fájni, de megéri. Segít a sérülések megelőzésében is, és helyettesíti a masszőrt, míg el nem jutok egy alapos nagygenerálra.

Masszázs

Igyekszem havonta egyszer eljutni masszázsra, egyrészt a hátamat és a derekamat szoktam rendbe tetetni, mert az ülés-futás kombó eléggé igénybe tudja venni, de a combjaimat és a vádlijaimat is mindig alaposan átmasszíroztatom. A masszázsra azt szoktam mondani: akkor jó, ha fáj - vagyis közben nem mindig kellemes a nyomkodás, ropogtatás, de utána szinte újjászületek.

Gyógytorna, manuálterápia

Szerencsére eddig nem volt rá olyan nagyon sokszor szükségem, de egy-egy sérülés, fájó vagy elmozdult testrész esetén érdemes lehet gyógytornász segítségét kérni, én is így tettem tavaly a bokasérülésem idején, és idén a csípőm kapcsán. Személyre szabott kezeléssel, gyógytornagyakorlatokkal, manuálterápiával és sok egyéb módszerrel a gyógytornász segíteni tud abban, hogy a test ismét jól és problémamentesen működhessen. És abban is segíthet a gyógytornász, hogy olyan gyakorlatokat mutasson, amik segíthetnek a futóteljesítmény javításában, mert specifikusan erősítik meg a futáshoz leginkább használt izmokat, és segítenek egészségesnek maradni.

Fehérjepótlás, aminosavak

Az izmokat belülről is érdemes megtámogatni egy-egy edzés után, hogy ne épüljenek le, hanem inkább erősödjenek, formálódjanak. Edzés után 20-30 percen belül érdemes elfogyasztani egy adag fehérjét egy kevés gyorsan felszívódó szénhidrát társaságában, hogy a fáradt, igénybe vett izmok újra táplálékhoz jussanak, és ne kezdjék el önmagukat felemészteni. A fehérjétől nem kell félni, szerintem nagyon jó dolog, nem lesz tőle bodybulilder az ember, de a testen lévő izmok hálásak lesznek érte. Az aminosavak is fontosak ilyenkor, mert szükségesek a fehérje beépüléséhez, én BCAA-t szoktam bevenni edzés után.

Sportkrémek

Ha a szokásosnál fáradtabbnak érzem a lábaimat, akkor előfordul, hogy valamilyen krémhez nyúlok, és alaposan bemasszírozom vele a lábaimat. Leggyakrabban Perskindol krémet vagy Rozmaring krémet használok, mindkettő enyhíti az izomláz tüneteit, és kellemesen lehűti a lábaimat. Lehet, hogy csak placebo, de azért használom.

Kompressziós szár

Lehet, hogy ez is placebo, de én bizony rendszeresen használom, hosszú futásokon is, és versenyek után is. Hiszek benne, hogy a kompressziós szár valóban segíti a vér áramlását, és azzal, hogy nyomást gyakorol az izmokra, segíti azok működését és regenerálódását is.

+ Lelki regeneráció

A futás néha a lelket is megviseli, van, hogy nincs motiváció, és a sikereket és az esetleges kudarcokat is fel kell dolgozni. Nekem ebben sokat segít ez a blog, hogy leírom az élményeimet és a gondolataimat, meg az is, hogy a szeretteimet "traktálom" a futással kapcsolatos agymenéseimmel. Így tudom könnyebben megemészteni a velem történteket, és így tudok újra és újra motiválttá és magabiztossá válni a céljaimat illetően. (Most is épp ezen a folyamaton megyek keresztül, és keresem a további célokat.)

Nem mondom, hogy mindig csúcsformában vagyok, és mindig tökéletesen megy a futás, de ha odafigyelek a pihenésre és a feltöltődésre, egy kicsivel mindig jobban mennek az edzések és a versenyek.

És Te hogyan regenerálódsz?

Biztosan hallottál már az SMR hengerről, vagy Foam Rollerről, és talán már használtad is. Futóknak, aktív sportolóknak szerintem nagyon hasznos eszköz, amit érdemes beszerezni és rendszeresen használni. Ha fáj a lábad, feszülnek az izmaid, merev a hátad, fáj a derekad, a nyakad, ez a henger segíthet rajtad.

Mi az az SMR?

Ez egy rövidítés, a Self Myofascial Release angol kifejezés rövidítése, ez magyarul azt jelenti, hogy saját izompólyáink felszabadítása. A módszert és a hozzá tartozó eszközt azért fejlesztették ki, hogy az izmokban, izompólyákban kialakult feszültségeket fel tudjuk oldani, el tudjuk lazítani, méghozzá külső segítség nélkül. Te kellesz hozzá, és az eszköz, ami "masszíroz". Nem kell masszőrhöz menned (persze, azért ha teheted, néha iktasd be, mert mégiscsak az az igazi!), csak fogni a hengert, és rendszeresen használni, akár minden edzés után. Ezzel segíted az izmok regenerálódását, csökkented a sérülésveszélyt. A masszírozás következtében az izmot körülvevő hártya, az izompólya ellazul, ezáltal az izom visszanyeri az eredeti tónusát. A letapadások fellazulnak, az izom felfrissül, könnyebben kiürülnek belőle a méreganyagok is.

Hogy működik?

Adott a henger, ez lehet sima felületű, de kapható bordázott felületű is, amelyen a kisebb-nagyobb "kitüremkedések" vannak. A henger belső része kemény műanyagból készült, így nagy testsúlyt is elbír, tartós, nem deformálódik, a külső rétege pedig szivacsos, de keményebb anyag, ami a testtel érintkezik és masszíroz.

A hengert le kell tenni a talajra, és ráülni, ráfeküdni azzal a testrészeddel, amit meg szeretnél masszíroztatni, majd óvatosan el-vissza gurulni rajta úgy, hogy a henger masszírozzon. Ne ijedj meg, de fájni fog, a lényege viszont pont ez. Hogy megtaláld a testeden azokat a pontokat, felületeket, ahol letapadás, görcs van, és ezeket szépen óvatosan ki tudd masszírozni, a feszültségeket fel tudd oldani. A rendszeres használat során a fájdalom csökkenni fog, hiszen ha sokszor "hengerezel", akkor egyre kevesebb feszültség lesz az izmaidban. Ez kb. olyan, mint a nyújtás, minél többször, minél kitartóbban csinálod, annál jobban fog menni.

Óvatosan fogj hozzá a masszírozáshoz, lassan gurulj ide-oda a hengeren, ne agresszívan csináld. Ha megtaláltad a legfájdalmasabb pontot, akkor próbáld meg kimasszírozni. Igen, baromira fájni fog, de ha összeszorítod a fogad és kibírod, hogy a gócpont kilazuljon, utána sokkal jobb lesz - kb. 15-20 másodpercnyi "kínzás" után csökkenni kezd a fájdalom!

Edzések után érdemes 10-15 percet szánni az önmasszázsra, az izmok hálásak lesznek érte. Én főként a futás miatt "megfáradt" lábaimat szoktam vele kínozni, kimasszírozom a combomat, a vádlimat, de a derekam és a nyakam is át szoktam vele dolgozni, remekül kiropogtat.      

Fontos, hogy a már meleg (bemelegedett) izmokat masszírozd, ne a hideg, merev izmokat - ugyanúgy, mint ahogyan a nyújtást is meleg izmokkal végezzük.

Amikor megvettem a hengeremet, keresgéltem a neten videókat, hogy mit hogyan érdemes - ezt a Livestrong Women videót ajánlom első körben, nagyon jól összeszedte a legfontosabb testrészek "hengerezési" technikáit. Tovább keresgélni persze lehet, ha beírod a Youtube keresőbe, hogy foam roller vagy SMR, rengeteg videót találhatsz. Próbáld ki!   

Már régóta össze szerettem volna egy helyre gyűjteni annak a cikksorozatnak a linkjeit, amiket a Nők Lapja Cafe-ra írtam az adidas felkérésére. Az idei, áprilisi Vivicittá kapcsán kértek tőlem 16 cikket, ami az én felkészülésemről szól, de mivel akkor pont nem erre a félmaratonra, hanem a 12 órásra készültem, inkább egy segítő, tanácsadó cikksorozatot írtam.

Igyekeztem benne minden olyan dolgot összegyűjteni, ami érdekes, praktikus, hasznos és fontos lehet azok számára, akik most ismerkednek a futással, próbáltam úgy megírni az anyagokat, hogy a saját példámon keresztül adhassam át a tapasztalataimat, és így adhassak tanácsot.

Úgy érzem, ez a sorozat egészen jól sikerült, elég sok lájkot kaptam rájuk, és azt gondolom, hogy ha már csak egy ember ennek hatására kezdett el futni, már megérte dolgoznom.

És a cikkek szép sorban.

1. Ha tavasz, akkor futás

2. Vivicittára fel!

3. Miért jó futni?

4. Edzés, de hogyan?

5. Babával is lehet futni!

6. Új cipő a láthatáron

7. Zene, a legális dopping

8. A legjobb futóterepek Budapesten

9. Egyedül nem megy?

10. Egyél és igyál okosan!

11. Mert pihenni is kell!

12. Vitaminfeltöltés futóknak

13. Így öltözz fel futáshoz!

14. Futós kütyük – kütyüs futások

15. Versenyre fel!

16. A félmaraton ismét teljesítve!