Futás a Legóval

Második hete tart az alapozás, és egyelőre nem túl izgalmas. Kimegyek a sötétbe és a hidegbe, és szépen lefutom-ledöcögöm az adott napra előírt adagot. Van, hogy nehezebben megy, van, hogy könnyebben, azért kezdek belerázódni.

Hogy ne mindig a Margitszigeten bolyongjak fel s alá, kitaláltam, hogy a péntekre előírt 10 kilométeremet a városban teszem meg, összekötve a kellemest a hasznossal: elmegyek Milcsinek Legót venni. Már korábban kinéztem neki egy Duplo kukásautót (azt hozza majd neki a Mikulás), mert odavan a szemetesekért, így muszáj, hogy legyen neki saját kukáskocsija - főleg, ha azt az ő nagyon lelkes anyukája "olcsóbbító" kuponnal veheti meg. :)

duplokukas.jpg

A kinézett bolt a Váci úton van, a Gmap-pedometer szerint 4,5 km-re tőlünk, tökéletes. Felöltöztem, megpakoltam a futós hátizsákot a pénztárcámmal, aztán elindultam. Útközben, hogy azért anya és apa is kapjon valamit, betértem a Maratonman Depoba egy-egy futósálért, majd döcögtem tovább a játékboltba. Mikor odaértem, alig 4 kilométert mutatott az órám, úgyhogy futottam még egy kicsit a Váci úton kifelé, hogy majd kijöjjön a 10 kilométer, megfordultam, és bevetettem magam a játékbolt forgatagába. A vásárlók és az eladók is picit furán néztek rám, de hát kit érdekel, én a gyereknek jöttem Legót venni!

Megtaláltam az áhított kukásautót, majd hosszas nézelődés után még egy nagy dobozos alap Duplo szettet is a kosaramba pakoltam, jó lesz majd a karácsonyfa alá Milcsinek, hadd játsszon, hadd építsen - meg én is vele.
Kifizettem a Legókat, aztán konstatáltam, hogy a hátizsákba természetesen egyik sem fér bele, szatyrot nem hoztam, nem is adtak, kérni már nem is tudok, hát akkor kénytelen leszek a kezemben a két dobozzal hazafutni.

Így a hónom alá csaptam a dobozokat, és megindultam. Vigyorogva. És zörögve. Mert a játékok igen hangosan csörögtek a kezemben, nem tudtam őket úgy tartani, hogy a rázkódástól ne hangoskodjanak. Mindegy. Futottam szépen végig a Váci úton hazafelé, majd a Népfürdő utcán, majd a rakparton. A szembe jövő emberek csak néztek, volt, aki tátott szájjal, az autókból is furán néztek, egy kiskutya majdnem rám ugrott, de én csak futottam szépen a csörgő-csattogó Legókkal. Élmény volt, és egy kis változatosság az alapozás edzéseiben. Futnom kellett, a gyereknek Legó kellett, én pedig mindkét feladatot megoldottam. :)