A mai edzésem 1,1. kilométere volt a mérföldkő - vagyis inkább a kilométerkő, begyűjtöttem ugyanis az idei ötszázadik kilométeremet. Gondolkodtam rajta, hogy ott helyben megünneplem, aztán úgy döntöttem, mégsem kezdek örömtáncba, hanem futok tovább. Összességében ez egy rendszeresen futó, maratonra készülő egyénnél nem számít nagy teljesítménynek. Ám ha a saját idei teljesítményemet összehasonlítom az elmúlt két évi produktumommal, ez egészen jónak számít. Mióta az edzéseimet vezetem az Edzésonline.hu-n, a maximum éves teljesítményem 553 kilométer volt, 2008-ban, a 2009-es ennél gyatrábbra jött ki. Idén ennél már biztosan jobb leszek!

Múlt héten elég rossz passzban voltam, az okát nem tudom, de az evésen és az alváson kívül semmi máshoz nem volt kedvem. Háromszor azért elmentem futni, de két szigetkörnél többet egyszerre nem tudtam lefutni, azt is csak szenvedősen. Erre a hétre azonban sikerült összekapni magamat, két egész jó edzést hoztam ki magamból, 3-3 szigetkört futottam, és még csak három nap telt el a hétből. Nem mondom, hogy hipergyors vagyok, de azért próbálkozom normális tempóban, stabilan, egyenletesen lélegezve futni (és nem döcögni). Úgy érzem, hogy menne még egy kör (plusz 5 kilométer) az edzéstempóban, de nem hosszabbítottam még a távon, inkább igyekszem stabilizálni az állapotomat, hogy legyen mire építeni.

Reményeim szerint hétvégén futok végre egy hosszút, 25 kilométer fölötti adagot, meglátjuk, hogy sikerül. Igyekszem, nagyon igyekszem, nem adom fel, megcsinálom! Még 5 és fél hét van hátra a maratonig, előtte a következő megmérettetés szeptember 5-én a Nike Félmaraton, ahol tesztelhetem magam.