Természetesen nem fújtatok úgy, mint egy gőzmozdony, de hiú nő módjára kellemetlenül érint, ha kicsit erőteljesebben kényszerülök venni a levegőt, magyarul szuszogok. Persze az esetek többségében próbálok az orromon át lélegezni, de erősebb tempónál, na és hosszabb távok esetén kénytelen vagyok néha a szájon át való légzést is bevetni, hogy ne fulladjak meg. Ekkor természetesen kicsikét hangosabb a levegővételem, és ekkor szoktam magasabb hangerőre tekerni a mindig nálam lévő mp3 lejátszót. (És ilyenkor fordulhat elő az is, hogy légzés közben benyelek egy, a levegőben repkedő bogárkát, melynek letüdőzése aktív köhögőrohamot és fulldoklást képes előidézni - de ez egy másik történet.)

Szeretek zenére futni, ez az, ami teljesen segít eltávolodnom a külvilágtól, ilyenkor csak én vagyok, a futás, meg a zene. A fülemben hallatszó muzsika erőt ad, energetizál, és még akkor is segít szinkronizálni egymással a kacsázó lábaimat, amikor már nem megy a normális egymás után lépkedés. Sőt, ha nagyon jó kedvem van, jó a zene, és a futás is jól megy, simán szoktam félhangosan énekelni, miközben kocogok! Persze utána kicsit jobban kapkodom a levegőt, de azért jólesik!

A legtöbb esetben dallamos, ütemes zenét hallgatok, ahol a basszus ritmust ad a lépteimnek, és elindít az utamon. De előfordult már olyan is, hogy annyira elmélyedtem a gondolataimban, és annyira nem koncentráltam semmire, hogy nem emlékeztem, melyik számot hallgattam éppen, csak mentem előre - aztán persze "magamhoz" tértem.

Zene nélkül nem szeretek futni, mert úgy nem érzem magam annyira összeszedettnek, és bár hülyén hangzik, de olyankor unatkozom futás közben. Pedig valójában pontosan ugyanazt csinálom zenehallgatással és zenehallgatás nélkül is - futok - , de valahogy mégsem érzem ugyanolyannak az egészet. Pontosan ez a helyzet áll fenn akkor is, amikor mp3 lejátszó nélkül indulok el valahová, és úgy zötyögök a BKV-n, hogy nem szól a fülemben semmi. Talán ennek az az oka, hogy olyan ember vagyok, akinek mindig csinálnia kell valamit, még akkor is, ha egyébként már csinál valamit - egy dolog nem dolog!

Sokféle zenét szoktam hallgatni, hangulatfüggő, hogy épp mire esik jól futni. Vannak mixeim, fél óra és másfél óra közti hosszúságúak, van, hogy Scooterre döngetek, van, hogy Linkin Park összest hallgatok, miközben a fejemet rázva együtt énekelek a bandával, és nagyon sok tüc-tüc számot is fel szoktam pakolni a lejátszómra. Érdekes, hogy amire edzés közben jólesik haladni, az versenyen nem mindig nyerő - így akkor járok jól, ha mindenféle stílusú, és nagy mennyiségű számot másolok a kütyümre.